Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A sokat emlegetett karma

A  KARMA ÉRTELMEZÉSÉNEK TÉMÁJÁBAN KÉT CIKKET IS KÖZLÖK. MINDKETTŐT ÉRDEMES ELOLVASNI, MERT AZ EGYIK A HAGYOMÁNYOS ÉRTELMEZÉS FÉNYÉBEN SZÜLETETT, A MÁSIK EGY FRISSEBB ÁLLÁSPONTOT KÉPVISEL, AMI MANAPSÁG, 2016-OS ÉV VÉGE FELÉ A FÖLD REZGÉSSZINTJÉNEK EMELKEDÉSÉVEL KOMPATIBILIS UTALÁSOKAT TARTALMAZ.

NAGYON JAVASLOM MINDKETTŐT!

 

A mai ember sokat tud, csak egyet nem, a legfontosabbat: azt, hogy honnan jön és merre tart.

Nem tudja, miért született, miért hal meg. Erre ad választ a karma, amely nem más, mint az igazság okkult törvénye.

 

 

A karma szanszkrit szó, amely cselekvést jelent. Jelentéstartalma mégis sokkal mélyebb: a cselekedetekből fakadó, visszaható tett-következményeket takarja. Vagyis arra utal, hogy minden egyes cselekedetünk meghozza a maga gyümölcsét.

A cselekedetek következményeit az ind hagyomány is szó szerint gyümölcsözőnek (kusala) vagy terméketlennek (akusala) hívja, ami arra utal, hogy tetteink egy része jó irányba terelnek bennünket, míg más cselekedeteink rossz irányba visznek. Az irányvételt pedig alapvetően a szellemi felébredés, a létforgatagból való megszabadulás, a megvilágosodás szabja meg.

A véget nem érő vándorlás

A karma tanítása szerint mindaddig vándorlunk a véget nem érő újjászületések láncolatán át, amíg hosszú-hosszú vándorlása során el nem sajátítjuk mindazokat az erényeket, amelyek tanulása miatt megszülettünk. Az ind hagyomány szerint meglehetősen sok világ létezik, és a Föld bolygó, a maga emberi világával messze nem a legtökéletesebb. Ahhoz viszont, hogy egy ember, egy magasabb rendű világba léphessen, először ennek a világnak az iskoláját kell, hogy kijárja. Egy-egy élet, egy-egy osztálynak felel meg, és a következő szintre csak akkor léphet valaki, ha már az odavágó leckét megtanulta és arról számot adott.

 

 

a-viz-erzelmei-es-a-no.jpg

A karma: tükör

A karma törvénye igen egyszerű: pontosan azt tükrözi vissza, amit az egyénnek még meg kell tanulnia. Ha valaki mondjuk túlzottan fösvény, és nehezére esik az adakozás, a karma törvénye olyan helyzeteket teremt számára, ahol szükségszerűen el kell, hogy osztogassa a vagyonát. Ily módon „kényszeríti” rá, hogy az adakozást megtanulja. A törvény nagyon egyszerű: ha képtelenek vagyunk adni, adnunk kell majd. Ha képtelen vagyunk kapni, mindenkitől kapni fogunk. Ha erőszakosak vagyunk, velünk is erőszakos dolgok történnek. Ha szeretet van bennünk, szeretetet kapunk a világtól. A karma nem más, mint tükör. Önmagunk tükre, amelyben megnézhetjük, mit kell megtanulnunk.

A legerősebb törvény

Sokan úgy vélik, hogy a karma valamiféle végzet. Talán maga az egyéni sors, amely megváltoztathatatlan módon minden embernek születésénél fogva rendeltetik. És noha valóban minden emberhez rendeltetik egy sors, egy valódi végzet, a karmának ehhez semmi köze. A karma törvénye egyszerűen olyan, mint bármelyik természettudományos törvény. Mint mondjuk a gravitációs vonzás törvénye: ahogyan minden test vonzza a másikat, úgy vonzza minden cselekedet a maga cselekedet-párját. És míg a gravitációs vonzás a maga ellentét-párját vonzza magához, a karma a hasonló töltésű cselekedetet vonzza be. Ezért olyan rendkívül erős törvény, és ezért olyan fontos, hogy mindenki tisztában legyen a létezésével. Egyszerűen nem lehet csak úgy, következmény nélkül bármit megtenni a világban. És míg sokan abban bíznak, hogy nem derül ki az, amit tettek, a valóságban semmi sem marad a maga következménye nélkül.

A mérleg serpenyője

Az ind hagyomány azt is tanítja, ha valami nem hozza meg a maga gyümölcsét még ezen az életen belül, a cselekedetért járó jutalmat vagy büntetést akkor is megkapjuk. Ha kell, életeken át elkíséri az egyént, amíg kellő alkalom nem nyílik, hogy adósságát letörlessze. Ezzel együtt a karma nem holmi kegyetlen guillotine, amely könyörtelen módon lesújt a bűnösökre, amikor arra alkalom adódik. Sokkal inkább egy mérleghez hasonlatos eszköz, amely folyamatosan egyensúlyban tartja a cselekedeteket. Ha tehát valaki folyamatosan erényes dolgokat cselekszik, a mérleg serpenyője lassan visszaáll, hiszen a korábban elkövetett helytelen cselekedeteket ezzel ellensúlyozza.

Egyszerre isteni és ördögi

Érdekes gondolat adódik ebből a példából, mely szerint a karma célja, hogy a mérleg nyelve egyensúlyban legyen. Azaz nem az öncélú jócselekedetek halmozása a karma törvényének üzenete! Hanem az, ahogy egy helyen Arisztotelész is fogalmaz Nikomakhosz nevű fiának írt etikai útmutatójában, hogy az ember mindig a helyes mértékkel mérve cselekedjen. Azaz, amikor kell, legyen józan, amikor kell, legyen mámoros, amikor kell legyen racionális és értelmére hagyatkozó. Amikor kell, dobja sutba a gondolkodást és hallgasson a szívére. Goethe-i értelemben legyen egyszerre isteni és ördögi, és Nietschze szavaival szólva egyszerre éljen benne Apollón józansága és Dionüszosz részegsége. Talán ezt a legnehezebb megcselekedni. Ebben a kettősségben egyensúlyt találni jelenti az emberi mértéket, és a karma törvények furfangos talányát.

Ki mint vet, úgy arat

A nyugati hagyomány sok szempontból hajlamos félreérteni, vagy félreértelmezni a tett-következmények tanítását, pedig az evangéliumok idevágó tanítása teljesen egyértelmű: „úgy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”, azaz tedd azt másokkal, amit magaddal is cselekednél, hiszen a következménye tereád száll. Ez szükségszerűen nem jelenti, hogy mindig jót kell cselekedni másokkal, csak annyit, hogy a cselekedetek földjén is „ki mint vet, úgy arat”. Amit másokkal cselekszünk, azt kapjuk vissza. Ahogyan a világhoz viszonyulunk, úgy viszonyul hozzánk is a világ.

Ebből viszont nagyon érdekes és sokak számára igencsak sok kétkedést okozó, csodálatos és egyszerű törvény következik: ha gazdag akarsz lenni, cselekedj úgy, mint a gazdagok, és gazdagság fog körbe venni. Azaz adakozz, költsd a pénzed, és meglátod a világból te is sokasodni fogsz majd. A karma törvénye szerint, amit a világba vetsz, azt kapod onnan vissza. Adj, és neked is adatik, végy el és tőled is elvétetik. Valójában egy nagyon egyszerű természeti törvény ez.

Életeken át

A keleti felfogás szerint, a karma eltéphetetlen kötelék. Ha valaki valamit elkövetett, azaz a világba vetette cselekedetei magját, az szükségszerűen visszaszáll a fejére. Akkor is, ha cselekedeteivel a túlvilágon kell elszámolni, vagy akkor is, ha új testet kell öltenie. A hinduizmus szerint minden ember születése karmikus hatások befolyása alatt áll, hogy valaki nőnek vagy férfinak, szegénynek vagy gazdagnak, szépnek vagy csúnyának születik, a karma törvénye szerint alakul. A születés nem a véletlen műve, hanem nagyon pontosan kiszámított kozmikus pillanat, amelyet a cselekedetek és azok kikerülhetetlen következményei határoznak meg. A világrajövetel kérdésében nincs igazságtalanság, mint ahogy praktikus értelemben vett egyenlőség sincs: mindenki más esélyeket kap, attól függően milyen adottságokkal, hová és milyen családba születik.

 

Ezzel együtt a karma törvénye, egyfajta személytelen igazságtévő erőként azt is garantálja, hogy mindenki pontosan azt kapja, ami érdemei szerint neki adatik. Senki, de senki nem kaphat az élettől sem többet, sem kevesebbet, mint amiért megdolgozott. Amikor valaki úgy érzi, az életből kevesebb jut neki, mint amit megérdemelne, a karma tanítása szerint korábbi cselekedetei következményeit törleszti ezzel. A hindu felfogás szerint, akár előző születéseink negatív hatásait. Hiszen gyakran esik meg, hogy hiába keressük ebben az életben a kiváltó okokat, azok más életekben keresendők.

 

ajto-a-fellegekbe.jpg

Lélek-közösségek és a karma

A karma tanítása szerint az egy családba születő emberek között nagyon erős karmikus kapcsolat áll fenn. Azért születnek ezek a lelkek egy családon belül, mert jórészt mind „adósai” egymásnak. Mindenkinek valami súlyos mondanivalója van a másik számára, vagy valami súlyos tennivalója van a másikkal. Ezt tudja és érzi mindenki a családtagjaival kapcsolatban. Míg például bárki képes a legellenszenvesebb idegennel is mondjuk a munkahelyén dolgozni, saját szüleit vagy testvéreit lehet, hogy egyetlen percre sem képes egy idő után elviselni. Pedig a karma tanítása szerint menekvés nincs. Szembenézni a le nem zárt tett-következményekkel mindenkinek kötelező. Ha egy adott életidőn belül ez a szembenézés nem történik meg, a következő megtestesülés során még nagyobb horderővel érvényesül a karmikus hatás. Így kerülnek azután egyre élesebb helyzetek egy család életébe, ahová a születő gyerekek, unokák, dédunokák – egyes keleti tanok szerint, az elholt idősebb generáció lelkei. A külső szerepek ugyan változhatnak, azaz egy anya lehet, hogy a következő életében saját lánya gyermekeként testesül meg, hogy átélhesse milyen anyai mintát hagyott lányára, és milyen azt a másik oldalról megélni. De míg a tanulságot, a karmikus leckét meg nem tanulja minden szereplő, a lélek-közösségek együtt vándorolnak életről-életre. Ezért nagyon sok ember éli családi és párkapcsolataiban a „se veled, se nélküled” végtelennek tűnő játékát.

A végső cél

Az emberi élet végső célja, a karma törvényének ismeretében a teljes élet megélése: ahol minden egyéni cselekedet üdvös és másoknak is hasznot hozó. Ahol a cselekedet önmaga gyümölcse, ahol nincs viszonosság, viszonzás, visszahatás. Ahol a cselekedet és következménye egybeesik. Ahol nincs a „majd meglátod”, vagy ”majd visszakapod”, csak a „most” van. Ahol minden tett kimerül önmagában.
Képesek vagyunk-e így cselekedni? Tudunk-e úgy adni, hogy nem várunk vissza cserébe bármit? Az emberi világ annyira az adok-kapok viszonyra épül, hogy a karmikus törvény alól csak nagyon kevesen érik el a felszabadulást. Pedig az ember csak akkor léphet át a magasabb világok kapuján, ha a karma lánca róla leszakad, hogy szabad és tiszta lélekkel fogadhassa egy új és szebb világ boldog köszöntését.

Hogy megszabaduljunk a félelmeinktől, és képesek legyünk a karma és reinkarnáció világában létezni, itt vannak azok a fontos szabályok, melyeket ehhez tudnunk szükséges:

1. A nagy törvény

“Ahogy vetsz, úgy aratsz”. Ez úgy is ismert, mint az “Ok és okozat törvénye”. Bármit küldünk ki az Univerzumnak, az visszatér hozzánk. Ha boldogságot, békét, szeretetet és barátságot szeretnénk, akkor magunknak is boldognak, békésnek, szeretőnek és barátnak kell lennünk.

2. A teremtés törvénye

Az élet nemcsak megtörténik, hanem megköveteli a részvételünket. Egyek vagyunk az Univerzummal mind belül, mind kívül. Bármi vesz körül bennünket, az kulcs a belső világunkhoz. Légy önmagad, és vedd körül magad azokkal, akiknek vágysz az életedben való jelenlétére.

3. Az alázat törvénye

Amit nem vagy hajlandó elfogadni, az folytatódni fog a számodra. Ha az, amit látunk egy ellenség, vagy valaki olyan tulajdonságokkal, melyeket negatívnak találunk, akkor mi magunk nem vagyunk egy magasabb szintű létezésben.

4. A növekedés törvénye

“Bárhová mész, ott vagy.” Ahhoz, hogy lélekben növekedjünk, nekünk magunknak kell megváltoznunk, és nem az embereknek, helyeknek és dolgoknak körülöttünk. Az egyetlen, ami megadatott az életünkben, az mi magunk vagyunk, és ez az egyetlen tényező, amit mi irányítunk. Amikor a szívünk mélyén változunk azzal kapcsolatban, hogy kik és mik is vagyunk, az életünk követi a példát, és szintén változik.

 

erdei-asszonyok.jpg

5. A felelősség törvénye

Ha van valami baj az életemben, valami nincs rendben bennem. Azt tükrüzzük, ami körülvesz bennünket, és minden, ami körülvesz bennünket, minket tükröz, ez az egyetemes igazság. Felelősséget kell vállalnunk azért, ami az életünkben van.

6. A kapcsolódás törvénye

Még akkor is, ha valami, amit teszünk, jelentéktelennek látszik, nagyon fontos, hogy aszerint tegyük, hogy a Világegyetemben minden összekapcsolódik. Minden lépés egy következő lépéshez vezet, és így tovább, és így tovább. Valakinek meg kell tennie a kezdeti lépést, hogy kapjunk egy elvégzett munkát. Sem az első, sem az utolsó lépés nem bír nagyobb jelentőséggel, mivel mindkettő szükséges a feladat megvalósításához. Múlt, jelen, jövő, mind kapcsolatban áll…

7. Az összpontosítás törvénye

Nem tudsz két dologra gondolni ugyanabban a pillanatban. Amikor a lelki értékeinkre összpontosítunk, lehetetlen számunkra, hogy alacsonyabb rendű gondolataink legyenek, mint a kapzsiság vagy a harag.

8. Az igazság törvénye

Ha valamit igaznak hiszel, akkor valamikor az életedben fel fognak hívni, hogy bizonyítsd az adott igazságot. Ez az, amikor a tényleges gyakorlatba ültetjük át azt, amiről azt állítjuk, hogy megtanultuk.

9. Az itt és most törvénye

Folyton visszanézni, és vizsgálgatni, hogy mi volt, megakadályoz bennünket, hogy teljesen az Ittben és Mostban legyünk. A régi gondolatok, régi viselkedésminták, és a régi álmok elvágnak bennünket az újtól.

10. A változás törvénye

A történelem ismétli önmagát, amíg meg nem tanuljuk a leckét, hogy meg kell változtatnunk az utunkat.

11. A türelem és a jutalom törvénye

Minden jutalom kezdeti erőfeszítést igényel. A maradandó értékű jutalomhoz türelem és állandó erőfeszítés szükséges. Az igazi öröm abból származik, hogy azt tesszük, amit szeretnénk, és várjuk a jutalmat, hogy elérkezzen a maga idejében.

12. A jelentőség és ihlet törvénye

Akkor kapsz vissza valamit, ha bármit is belefektettél. A valódi értéke valaminek abból az energiából és szándékból ered, amit belefektettél. Minden személyes közreműködés hozzájárulás az Egészhez. A tompa hozzájárulásnak nincs hatása az Egészre, de nem is csökkenti azt. A szerető hozzájárulás életet visz az Egészbe, és ösztönzi azt.

forrás:ujvilagtudat.blogspot.co.uk

-----------------------------------------------------------------------------------------------------

Egy másik forrásból vett cikk / spereteve.blogspot.hu / pedig a következő gondolatokat fejti ki a témában:

Számos spirituális tanító szerint a reinkarnáció önkéntes alapon történik, és azért lett kitalálva, hogy a lelkek megtapasztalhassanak dolgokat.

De mi van akkor, ha ezek a nagynak tartott tanítómesterek tévednek, és az ismereteiket olyan forrás(ok)ból merítik, amely(ek)nek pont az a célja, hogy az emberek elhiggyék, hogy a reinkarnáció önkéntes vállalás eredménye? 

Mi van, ha a reinkarnáció korántsem önként vállalt tevékenység, és azok, akik el akarják hitetni az ébredés útján járó emberekkel, hogy ezt a sor szenvedést, mi mind teljesen tudatosan és önként vállaltuk, valójában azért akarják ezt elhitetni velünk, hogy belenyugodjunk egy olyan állapotba, amelybe ha nem nyugodnánk bele, akár meg is találhatnánk a módját, hogy felébredjünk ebből a rémálomból?

Mert mi történik akkor, ha a megvilágosodás útján járó emberrel elhiteted azt, hogy ő maga választotta a fel-EJTÉST, és a szenvedést?

Az, aki elhiszi, hogy a reinkarnáció általánosságban véve önkéntes vállalás, az egy sor olyan dologra nem keres megoldást, amire amúgy VAN MEGOLDÁS! 

Ha pedig a spirituális gondolkodású ember sem keres megoldást, akkor ki fog?
Azok, akik a reinkarnációt is csak egy teóriának tartják, netán el sem hiszik, vagy épp nem is tudnak róla? Lássuk be, ez nem túl valószínű...

Miközben vallási vezetők mondják azt, hogy a reinkarnáció önkéntes vállalás, groteszk módon épp a biológia cáfol rá erre az állításra.

A biológusok tisztában vannak azzal a jelenséggel, mi-SZER-INT az emberi test sejtjei képesek regenerálódni. Vegyük csak a SEBGYÓGYULÁS folymatát például!

A test bizonyos fokig ma is képes az ÖNGYÓGYULÁSRA.
A tudomány legnagyobb koponyái dolgoznak azon, hogy rájöjjenek arra, hogy mitől öregszünk meg akkor mégis, és mitől veszítik el a sejtjeink idővel a regenerálódás képességét? Hisz elvileg 7 évente megújul a komplett sejtkészletünk!!!

A testünk és benne minden egyes sejtünk emlékszik arra, hogy az élettartamunk nem mindig volt véges. 

Ahogy minden egyes sejtünkben ott van a regenerálódás képessége, úgy észre kell vennünk, hogy ha a sejtjeink emlékeznek a FOLYAMATOS EGÉSZSÉG ÁLLAPOTÁRA, úgy a reinkarnációnak nem sok értelme van. 

Gondold csak végig, hogyha nem vennék el folyton az emlékeidet, és nem születnél újra meg újra, és nem kellene mindent mindig nulláról, előlről kezdened, mennyivel előrébb lennél már? Mennyivel több tapasztalatot gyűjtenél? Mennyivel jobban vigyáznál magadra, másokra és a környezetedre is? Mennyivel másabb ember lennél már akkor is, ha csak 200 évvel élnél tovább?

Ki szabja meg, hogy 80 év legyen a nők, és 60 a férfiak átlagéletkora?
A STRESSZ, az étkezés, a légszennyezés?

Vagy az egyre korábbi elhalálozás is csak egy mesterségesen generált állapot, amelyet a reinkarnáció gépezetét erőszakkal fenntartó nagyhatmak idéznek elő azért, hogy a gyanútlan lelkeket a re-in-kar-náció körforgásában tarthassák? Egyfajta ingyen áramot generálva ezzel maguknak. Hisz valahogy, valamiből nekik is FENT kell TARTANIUK magukat.

Ideje, hogy átgondold ezt a helyzetet!

Nem tapasztalnál, nem értenél meg sokkal több mindent, ha mondjuk 300 évet élnél nem 80-at?
Ha a reinkarnáció valódi célja a megtapasztalás volna, akkor miért állapították volna meg az emberek életkorát annyi időben, amennyi idő alatt jó eséllyel el sem jutnak odáig, hogy az ÉLET VALÓDI CÉLJÁT FELISMERHESSÉK? S nem lennél-e képes sokkal jobb emberré válni, sokkal több mindent helyesen kezelni, ha emlékeznél az előző életeidre, és arra, hogy azokban milyen hibákat követtél el, vagy más milyen hibákat követett el, és az hova vezetett?

HA A CÉL A MEGÉRTÉS, AKKOR MIÉRT KELL TÖRÖLNI AZ EMLÉKEINKET?
Ennek semmi értelme nincsen...

A helyzet az, hogy ha nem lett volna az élettartamunk egyre jobban lerövidítve, ahogy egyre többet tudtunk meg a világról ahová zártak minket, akkor már rég végbement volna egy sor olyan változás ezen a bolygón, ami megakadályozta volna mindazt az eszetlen pusztítást, ami most a Földön zajlik.

Mire jó a reinkarnáció, ha civilizációk pusztulnak el miatta időről időre, és lakhatatlanná teszünk miatta ÉLETTEL TELI bolygókat. Mert nem ez az első bevetett bolygó, amit a mesterséges felejtésben tartott emberi populációk tönkretesznek.

Milyen Isten az, amelyik ezt megengedi?
Mi értelme van ennek az egésznek?

Ideje felébredni!

Valami nagyon nem stimmel ezzel az egésszel.
Minél többet tudunk, annál többet pusztítunk?
Hogy fordulhat elő az, hogy nem összegződik az emberiség eddig ismert tudásanyaga, és nem vagyunk képesek kiküszöbölni a hibáinkat, hanem még súlyosabbakat hozunk létre?

Egyszerűen hibás ez a képlet, és a logikának teljességgel ellentmond!
Hacsak más oldalról nem közelítjük meg a dolgot...

Mi van, ha a rein-KÁR-NÁCIÓ nem értünk van és nem a megtapasztalásról szól?
Mi van, ha kevés kivétellel nem magunk döntöttünk úgy, hogy ide jövünk, vagy ha azért döntünk így, mert átver(nek) minket valaki(k)?
Mi van, ha a reinkarnáció egy globális átverés csupán?
Mi van, ha a legtöbb lélek át sem jut az igazi TÚL-világra két élet közt?
Mi van, ha az eltávozott lelkek csak egy amolyan köztes létbe kerülnek, ahol már várják őket azok, akiknek az a dolga, hogy visszairányítsák az embereket ide?

Gondolod, hogy szükséged volna egy háromszázadik megtapasztalásra is, amikor odaát visszanyerheted az emlékezetedet? Ha én 300 életemre vissza tudok emlékezni, az olyan mennyiségű élettapasztalattal ruház fel, amellyel irdatlanul sok hibát ki tudok küszöbölni, és akkor egy sor megtapasztalásra NINCSEN SZÜKSÉGEM! S meg tudom keresni és találni azokat, akiknek ezt a sok szenvedést köszönhetjük...

Megtennéd-e, hogy megkeresed őket, ha kitudódna, hogy a reinkarnáció egy átverés?
FELHÁBORODNÁL, ha kiderülne, hogy a sok 100. életedet éled, és az első óta át vagy verve?
Mit tennél, ha megtudnád, hogy azok tanítják, hogy legyél elfogadó, tartsd oda a másik orcádat is, akik ezt tették veled?

Képzeld el, hogy most van itt az ideje, hogy kiléphetünk ebből, és az emlékeidet visszakaphatod!
Mihez kezdesz? Hagyod, hogy tovább hitegessenek mindenféle teóriákkal, vagy használni kezded végre a józan paraszti eszedet?

Én emlékszem arra, hogyan lett kialakítva a mostani asztrológiai képletem, hogy milyen emberi tulajdonságokat szerettem volna megtartani magamban. Nem csiszolni! NEM! MEGTARTANI! S konkrétan emlékszem arra, amikor kisbabaként naphosszat feküdtem a kiságyban, és közben azt mondogattam magamnak, hogy EMLÉKEZZ, EMLÉKEZZ!

Hogy elmesélhessem, amikor felnövök, hogy a gyerek nem hülye csak kicsi.
S hogy nem később tanuljuk meg az anyanyelvünket, hanem mire megtanuljuk használni a testünket, és a szánkkal megtanulunk szavakat formázni, addigra jön a következő tudati zár, az amnézia egy magasabb fokával együtt, és gyakorlatilag újra meg kell tanulnunk beszélni. Mint amikor valaki agyvérzést kap...

Ha pusztán biológiai alapon közelítjük meg a dolgot, akkor az emberi test öregedése valamiféle hibakód eredménye. De mivel tudjuk, hogy az emberi elme milyen szinten képes hatni az anyagra, és hány lelki probléma képes materiális szinten betegség formájában megnyilvánulni, úgy már nem is tűnik akkora képtelenségnek az a felvetés, miszerint az öregedést, egy rossz gondolati minta okozza.

Ki(k) és mit nyer(nek) azzal, hogy a sejtek regenerálódásának képességébe beleavatkoznak, hogy az emlékeinket két élet közt, és egy adott életben is folyamatosan kikoptatják?

Én azon kevesek közé tartozom, akinek soha nem volt kérdés az, hogy létezik-e a reinkarnáció.
7 évesen is tisztában voltam a reinkarnáció tényével, pedig senki nem mesélt nekem erről. Meg is lepett, hogy mások csak egy lehetséges teóriának tartják a reinkarnációt, ami nekem olyan magától értetődő volt, mint, hogy levegő nélkül megfulladunk.

Azzal is tisztában voltam, hogy vannak olyanok, akik maguk vállalták a leszületést erre az alacsony tudatszintre, hiszen én magam is közéjük tartozom. Ezek a lelkek, hozzám hasonlóan pontosan tudták, hogy mivel jár az ittlét. Tudtak a tudat születés utáni drasztikus beszűküléséről, és az ezzel együtt járó részleges, vagy közel teljes emlékezetvesztésről. 

DE NEM MINDENKI MAGA VÁLASZTOTTA EZT!
Azok miatt vagyok itt jómagam is, akik NEM MAGUK VÁLASZTOTTÁK EZT.

A reinkarnáció egy nagyon jól menő galaktikus üzletág.
Ugyanis a reinkarnációban tartott lelkek életereje remekül hasznosítható más, MAGASABB síkokon lévő entitások számára.

Tegyük fel, hogy az istenek, akikről a régi szent szövegek szólnak, nem a mai értelemben vett istenek voltak, hanem egy magasabb tudatsíkon lévő faj, akik magasabb rezgésszámon tudnak rezegni, mint mi, és akik tökéletesen tudják használni a 3. szemüket, pontosan tudják, hogy a szeretetben és a gyűlöletben mekkora erő van, s hogy az emberi energiatestből miként nyerhető ki az életerő.

Mi van ha a Mátrixban látott ültetvény mi magunk vagyunk?
S ha nem a fizikai testből merítenek energiát, hanem az életerőnket szívják le?

Hiszen az anyag is sűrű ENERGIA.

Mi van, ha vannak olyan időszakok, amikor a mátrix nem képes leárnyékolni az emberi tudatot úgy, ahogy eddig, és az emlékek a képességekkel együtt elkezdenek visszatérni?
Mi van, ha ez az időszak csak rövid ideig tart?
S mi történik, ha azt elszalasztjuk?
 

Hieronymus Bosch - Gyönyörök kertje


Bosch megfestette..
3 részre bontotta.
Mert 3 különböző síkon történnek az események, vagyis mondhatni, hogy 3 különböző síkon volt, van és lesz ez a világ.

Volt az ÉDEN szintjén.
Van a 3D szintjén.
S aki nem használja ki a mostani LEHET-Ő-S-ÉG-et a dimenzióugrásra, tudatszintemelkedésre, az tovább süllyed a 3D szintjének a legaljára. A poklok poklát fogja átélni ezen a szinten.

Sokan azt gondolják, elég ha az ember jó lelkű, és azonnal a menyországban találja majd magát.
A baj az, hogy EMLÉKEK nélkül max. a köztes létig jut az ember.

EMLÉK
EM(E)L ÉK=ÉG

Az EMLÉKEK EMELNEK AZ ÉGIG.
Az EMLÉKEK képesek KÉPESSÉ tenni.

MEGÉRTÉS nélkül nincsen MEGTÉRÉS, ezért is épül fel azonos betűkészletből ez a két szó.

MEGÉRTÉS
MEGTÉRÉS

Az emlékeknek pedig részét képezik a fájdalmas emlékek is.
Aki ezek elől menekül, sosem jut el a megoldóképletekig.
Aki nem akar, nem mer szembenézni a teljes igazsággal, ne ringassa magát abba a hitbe, hogy képes lesz magasabb tudatszintre emelkedni.

A tudatlanság gravitációs erőt képez, lent tart, lehúz.
A TUDÁS HAT AL OM!

Struccpolitikával még soha semmit nem oldottunk meg.
Merjetek szembenézni a világ kegyetlen oldalával, mert ha nem teszitek a szépet sem éritek meg.

A helyzet nem fog ugyanis megoldódni azzal, hogy nem veszünk tudomást a rossz dolgok létezéséről. Megoldás csakis megértésből származhat!

S mit vett el a reinkarnáció?
Az emlékeket.... ha pedig nem emlékszel dolgokra, megérteni sem tudsz dolgokat. Ha pedig nem értesz meg dolgokat, nem világosodsz meg, és nem mész innen sehova!

Na miért is ÖRDÖGI KÖR a reinkarnáció?
Hát ezért...

Miért is volt TUTANKHAMON halotti maszkján egy keselyű, ami dögmadár?

ÖRDÖG
ŐR DÖG
DÖGEVŐ keselyű
 



Ideje átértékelni mindent, amit eddig hittünk a világról, mert a lehetőség adott, de hogy ki hogy folytatja, az nagyon nem mindegy.

PO
POR
PORT
PORTA
PORTÁL

Ideje mindenkinek a saját PORTÁ(L)JÁN kisepernie!
Ugyanis kezdődnek a tér-idő ugrások.

Aki KÉPES, hazamehet, aki nem, arra pedig olyan idők várnak, amilyet nem sokat látott ez a világ...

Kellemes ébredést és jó utat kívánok!
---------------------------------------------------------------------------------------------------

Mindkét blog szerzőinek hálás köszönet!